Napi Borzasztó
Szóvicc

Balázs képe a "csodálatosan értelmetlen, kitalálhatatlan és még csak nem is vicces" kategória díszpéldánya, de megtetszett a kép, és így éjfél körül ez is valami.
 

A megoldás pedig az új módi szerinti spoilerellenes fehérrel: lassú víz partot mos.

CERN, a metélt - állítja az elvetemült Crunchy Frog. Megkövülten állunk az ilyen mérvű humorgyilkosság láttán, aztán atomizálódunk. Crunchy Frog azonban nem adja fel és elsüti a hét legrettenetesebb, hétrét görnyesztős kegyetlenségét:

Egy ember Genfben az utcán azt kiabálja, hogy "SZARV, SZARV!". Miután megkerdezik, hogy miért csinálja, azt válaszolja, hogy:
- Mert részkecskeordító vagyok.

Az utolsó vicce viszont olyannak tűnik, amit csak atomfizikusok érthetnek:

- Mi van az atomfizikusnők lába között?
- Higgs-bozont.

Éljen a modern fizika!

Szívünk csücske a parasztul kiejtős képvicctípus. Hogy mire gondolok? Vackormackó silány művénél semmi sem demonstrálja ezt jobban. Megfejtése nyilván a

Ugye te is rettegtél egy kicsit, hogy az év tudományos szenzációja, a Nagy Részecskegyorsító, angol nevén a Large Hadron Collider vajon tényleg elpusztíja-e a Naprendszert. A "szeptember 11. az amerikai kormány összeesküvése volt"-frakció jóslatai szerint ugyanis a berendezés kis fekete lyukat termelt volna, ami - ezt minden áltis tudja már - beszippantotta volna minimum a Földet. A cucc elindult, a Föld még egyben, de van egy ennél sokkal érdekesebb tudományos észlelés az ügyben. Ahogy minden protonhoz tartozik egy antiproton, úgy az antianyagból szőtt szóvicc-univerzum is leképezi a való világot. Alig kezdett zakatolni a gigantikus gyorsító, máris itt van szóviccpárja, a Large Hardon Collider. Angolul nem tudó olvasónk kedvéért: a hadron a részecske, a hardon a merevedés. Nézzétek a pompás oldalt, ahonnan kiderül, hogy a péniszügyi nyelvbotlást méga  New York Times is elkövette.
 

Elindult az LHC, de nem képződött fekete lyuk, ami elnyelte volna a Földet, vagy legalább azt a kis részét, ahol Sage tartózkodott, amikor az alábbit kiötlötte:

Mi az, ha egy ittas szlávnak adsz egy adag speedet?

Részegcsehgyorsító <--- itt a megoldás fehérrel írva

Vessék az ilyet eszelős tekintetű atomfizikusok kiéheztetett protonok és kvarkok elé!

"Faék" kategóriás, a maga borzalmasságában is említésre méltatlan képvicc lenne Eddie-é, ami miatt mégis betesszük, az az, hogy a tematika miatt gyanús, a szerző gyermekkorú lehet, így a blog eddigi legfiatalabb képviccbeküldője. Szóvicceket már küldtek kisebb gyerekek, azaz a szüleik, az ártalan csöppségek háta mögé bújva.

A szégyellnivaló megoldás pedig természetesen a

Magam sem igazán értem, miért rettegek tőlük, az alanti kép-szöveg-kombó talán ad némi magyarázatot. Előre szólok, hogy ez másfajta fájdalom lesz, hiszen a "képvicc" teljesen, de tényleg teljesen értelmetlen, a szó összes fellehető értelmében nagyon rossz, igazi gyöngyszeme "nem jól rossz, hanem rosszul rossz" sorozatunknak, a bestoffostalicskának.

Új ruhánk lett. Azannya. Nézegessétek és meséljétek el, hogy tetszik. Ja, még egy dolog készül hozzá: nemsokára minden posztnál lesz osztályozási lehetőség, ennek következtében a bal hasábban toplisták. Elfogulatlanul mondhatom, hogy rohadt jó dizájn, kiváncsi vagyok, nektek mennyire jön be.

Pár napja nem néztem kommenteket. Most igen, és ezredjére is kiderült mennyire megéri. Akarom mondani mennyire káros a delikát szerkezetű agyszövetekre. Íme a legelső komment, amit elolvastam:

Egy hímnemű nemzsidó éppen magyarázza a kismadárnak, hogy ő mennyire okos.
Bakgoj mondja verébnek, hogy nagy fej ő.

Jaj de boldog vagyok. A Geszti Péter (az ország legtöbbet szóviccelő kormánytanácsadója) titkos esküvőjének megünneplésére kiírt pályázatunk ugyanis a várható eredménnyel zárult: a mi embereink még Gesztinél is SOKKAL bénábbak. Ezt vártuk, hiszen blogunk egyetlen deklarált célja, hogy itt tenyésszen a legeslegszarabb humor Magyarországon. Péter barátunk most felkötheti a gatyáját, igencsak veszélyben van a rosszviccmonopóliuma. Ha valaki nem emlékezne az előzményekre: Geszti és Ditz "I love sushi" Edit pénteken megtartott titkos esküvője hétfőre szivárgott be a bulvárlapokba, mire mi - főhajtásból - kontesztet írtunk ki az esemény szóvicces formában történő lereagálására. Egy jó tréfa jött és sok minősíthetetlen förmedvény, örülünk is, mint a kormányácsos, aki hét alvállakozót kölykezett.

A kedvencünk Lemúr Miki punkos ihletésű mikroverse, miszerint

Geszti
Editet hegeszti.

Van az a fajta olvasó, aki beküld egy szóviccet, taskot vált, refresh, még nem tették ki ezek a szemetek, dögöljenek meg, kommentel egyet, hogy "ezdeszar-bezzegazenyém" és annyi. Aztán van az a fajta, aki ilyenkor nem adja fel, kitalál valami újat, és elküldi azt is. És van Rodriguez, aki berserker üzemmódba váltott, és olyan mértékű támadást intézett a postafiókunk ellen, hogy Észak-Koreában ennek a negyedéért kérdés nélkül főbelőnék, és a családjával kifizettetnék a golyó árát. Na, essünk neki!

Bemelegítésnek egy ikonosztáz, bumm, egymillió agysejt megy a levesbe. Plusz mekkora király antispoiler technológiát vezettünk be tök spontán!

Aztán csak póp a hátán, egy kis magánhangzó-bakival, de oda se neki.

Az eddigieket leöblítjük egy kis gin-tonikkal, miközben azt vesszük észre hogy az egyik kezünk önálló életre kel, és a falat kaparja.

Kihasználva pillanatnyi megingásunkat, a kegyelemdöfést maga Afrodité viszi be.

És ha azt hitted, vége, az agyhalál beálltáig hátralevő pár másodpercben utánunk hajít a gonosz szóviccelő egy mérlegképes könyvelőt

"Pár hete jutott eszembe ez. A Kedvesem meglepett, és megalkotta, mit szóltok, milyen nő?" - vezeti fel a képet Peti. Bár tudjuk, hogy költői kérdésnek szánta, azért nem álljuk meg válasz nélkül: mit szólnánk, mit szólnánk, nagyon vigyázzatok a védekezésre, mert ha ezek a génállományok találkoznak, a szóvicc-univerzum Anakin Skywalkere születhet meg.

A megfejtést most nagy trükkösen egy wikipedia-link formájában adjuk.

Csak az a kérdés, hogy ezt a levelet Szomjas György írta-e nekünk Gergő álnéven:

Vagy egy honapja eloszor lattuk egymast, ergo el kellett mennunk piaert. Utban a kiskereskedes fele megkerdeztem - ezt maig banom -, hogy mi lesz az esti program.

Zsir lesz, ivas.

Erre kellett.

Kobra bácsi egy szívszorító családi drámát faragott meg Photoshoppal: a jövőbelátó nagymama előre tudja az unokája másnapi dolgozatának eredményét, de változtatni nem tud rajta, ezért inkább kézimunkával üti el az időt.

A megoldás pedig...

...még visszafordulhatsz...

...még mindig nem késő...

de már igen: köti az ebet a karóhoz.

Szóviccblogos posztokat írni veszélyes üzem, kábé ilyen lehet tűzszerésznek lenni, vagy az állatkertben a tigrisek etetőjének: nem lehet hibázni, egy rossz mozdulat és véged. A múltkor is, Eddie képének felvezetésekor megemlítettem nagy naívan, hogy legközelebb majd az "űrkutat ás" jön. És bumm, a bomba felrobban, a tigris leharapja a kezed vállból, Eddie meg rajzol egy űrkutat ás-t. Egy kis remixszel persze, mert ott az űr-q tatás.

Antikszóvicc-pályázatunk alkategóriája a legváratlanabb személytől származó szóvicc. Itt Indul Dr. Pék a következő veretes förmedvénnyel:

Grétsy László nyelvészünk - akit az értő közönség az Álljunk meg egy szóra c. műsorból ismerhet (az a pali, aki nem a Vágó) - tudományos esztergapadjáról lehullott forgácsokat sepregetve találtam ezt nektek. Nem csoda, hogy az átlag posztolóétól kifinomultabb poén, un. álidegenszöveg:
Si vita mala caesare senata reparas andit.

Kérdés, hogy mennyire váratlan egy szóvicc egy nyelvésztől.

(A megfejtéshez magyarul gondolkodjatok, ne latinul és a szóhatárokat is alakítsátok. Jó munkát!)

-Dr. Pék

Gratulálunk László utólag is, ez rosszabb, mint a saját nagyapánk halászlé után. Abban nem vagyunk biztosak, hogy ez telivér szóvicc lenne, de rossznak rossz.

Ha megkésve is, de tisztelegni szeretnénk a magyar köz- és reklámélet ócska szóviccekkel való megfertőzésével legendássá vált Geszti "Farosszéria" Péter előtt. Konkrétan abból az alkalomból, hogy Péter barátunk titokban összeházasodott Dietz Edittel, a két házhozszállítós kajacégéről - Tuk-tuk és I love sushi - ismert csajjal. A tisztelgés formája a pályázat: várjuk lelkes olvasóink pályaműveit - a Mesterre való tekintettel ezúttal szigorúan szóvicceket - a "Geszti Péter megházasodott" és "Geszti Péter gyereket vár" témakörökben. Historikus alkategóriának pedig meghirdetjük a "Geszti Péter legrosszabb szóvicce"-kontesztet. Ha nem kommentben, hanem levélben küldöd, a subjektben legyen benne a "geszti" szó feltétlenül!

Ide jutottunk, már a Vaterán se vásárolgathat nyugodtan az ember. Mindenütt ott vannak, elfoglalják a kulcspozciókat és elszvják a levegőt a becsületes magyar emberek elől. Alkotmányozó országgyűlést és önvédelmi miíciákat követelünk a tárgyviccelők ellen!

Ha hiszitek, ha nem, létezik rosszabb a vicceiteknél. A vicceitekhez fűzött magyarázat. Apcsecsnél fájdalmasab példát pillanatnyilag nem is tudnék előhúzni erre:

Nem hagyott nyugodni az elmémből elszabadult szörny, így kénytelen vagyok íly korai órán megvívni vele gigászi harcomat.
Íme:
 
"Mi az a hang amit akkor hallunk, ha a vidéki kúria személyzetének - egyébként mélabús - vezetője rázárja hamuszürke ujjára a nagyságosúr dolgozószobájának ajtaját?
 
-Komornyik."

És most jön a magyarázat, benne a legendás jelzős szerkezet, az  "elfojtott, keserű nyikk".

B.M. fedőnév alatt levelező olvasónk (csak remélni tudjuk, hogy nem a Belügyminisztérium az) küldte ezt a képet már vagy egy hónapja, csak eddig tartott, míg megemésztettük. Érted, megemésztettük, haha.

A megoldás pedig...

...még van időd menekülni...

...én szóltam...

Bélapátfalva.

"Nem állítom, hogy sokáig csiszolgattam, de nem is is lett volna értelme... persze így sincs." - kommentálja Csaba a rajzát, és ezzel mélységesen egyetértünk mi is. Ez annyira csodálatosan értelmetlen, és annyira gagyi, hogy az már művészet.

Van egy tényleg megmagyarázhatatlan, de köreitekben annál népszerűbb viccfajta, a Humphrey Bogár-Audrey Tatu-Bodri Hepburn-iskola. Ha jól értem, ebbe a kegyetlen istállóba tartozik E.D. ""vicce"" a remegő kézzel is ügyesen ostorozó akciófilmkirályról, én rosszul lettem tőle, hátha ti is.

Van az a szint, amiért még az Irigy Hónaljmirigy show-inak, vagy Sas József kabarétréfáinak kiötlői is bocsánatot kérnek, és ha létezne az időgép, nem azért utaznának vissza, hogy Microsoft-részvényeket vegyenek, hanem hogy kitöröljék azt a pillanatot a történelemből, amikor eszükbe jutott. A szóviccblog keblére öleli az ilyen szégyenletesen rossz vicceket is, ennek ékes bizonyítéka következik mindjárt, még nem késő az alt-f4 felé nyúlni.

Egy ember egy szótárral a hóna alatt torka szakadtából kiabál:
- MŰŰŰŰŰF!!! MŰŰŰŰŰŰŰŰŰŰŰF!!!
Kérdezik tőle:
- Miért rikoltozik?
- MERT MŰŰŰŰŰŰŰŰFORDÍÍÍÍÍTÓ VAGYOOOOK!!!!

Barnabás volt az elkövető.

Hát elérkezett ez a pillanat is, amikor az archívum meg az örökkévalóság kedvéért kitesszük a klasszikus "társad, a lom biztos í-t ás"-t. A beküldő Eddie mentségére szóljon, hogy ügyesen elrejtette hasonló kaliberű, és hasonlóan penész... ööö... patinás tréfák közé. Legközelebb esetleg sort kerítünk az "űrkutat ás"-ra is.

Jelige: Vörös cipelők - emlékeztet Zsombor azokra az időkre, amikor még nem volt minden háztartásban 17 pornócsatorna, meg szélessáv. Hősünk egyébként mindezt hajnali négy órai keltezésű emailben küldte el nekünk, saját bevallása szerint éjszakai műszakból. Megnyugtató érzés tudni, hogy ugyan lehunyja kék szemét az ég, lehunyja sok szemét a ház, a villamos is aluszik, de a szóviccesek soha.