Újra itt a jól ismert érzés, amikor a puha arcbőr hirtelen összedörzsölődik a kéz durvább, kérges felületével (Mindkettő, azaz mindhárom az enyém, nem pofonról van szó.) Már megint Pázmány Péter készített ki. A mester olyan, mint egy becsiccsentett nagybácsiba oltott óvodás, és mi ezt szeretjük benne. Mostani agyrohasztása rövid, de annál károsabb:

Az űrhajó kapitánya egy erdőben landol, pont egy őz epéjén és azt mondja: Nevem Kirk-özepén állok.