A magyar nyelvű agyrohasztókat a jelek szerint nem hagyja nyugodni a szexi Ripley, az alienek - Jókai Mór szép szavával az "álienek" - és a nagytermészetű Ady Endre benzinszagú szerelmi háromszöge. Ezt a viszonyt KisRizsa annak idején a Borzalmas véget ért a nemi beteg magyar költő című posztban közölt gyilkos grafikán analizálta, Laca most a szavak fegyverét rántotta elő, hasonló koncepcióval:

nem régóta olvasom a szovicc-et, és épp eszembe jutott, hogy régebben fárasztottam a barátaimat az alábbi szösszenettel. Senki nem röhögött rajta, mindenkinek fájt. Egy történetbe burkoltam.

„Szabó vagyok. A minap mentem haza a könyvtárból, 8 verseskönyvet vettem ki. Egy ismeretlen ürge rámszól az utcán: - Hé, Kutas, mi az ott a hónod alatt? - Nyolc Ady. Kutas a halál! ”

Illetve a másik, ami nekem fájt:
- Hogy hívják az amcsik a palesztin dagadt menyasszonyt?
- Arafat.

Remélem, arcleesősek voltak, ha nem, akkor gyúrok még.

Laca

Gyúrjál még.