Az igazi kedvenceim nem is a nagyon rossz szóviccek, hanem az elme kóros működéséről árulkodó, torz vicc-szörnyszülöttek. Ezek az itt megszokott mezőnyhöz képest is rég túl vannak nevetésen és humoron, agyösszefacsaró erejük viszont kivételesen erős lehet. Ebbe az igazán extrém kategóriába tartozik ton ton műve, és nemcsak azért, mert teljességgel megfejthetetlen.

Mit kell kérdezni a legapróbb dublini vezértől a két vereségi minisztériumból, ha meg akarjuk tudni, hogy csak egy lánygyermeke van-e?

Tudod bolond aki sír egy lány után
(Two DOD-ból (Department of Defeat) Ond, a kis ír, egylányú tán?)