Napi Borzasztó
Szóvicc

Sasvári Plastik Angelday József internetes híresembertől kaptuk 2 perccel ezelőtt ezt az ocsmányságot. Barátunk jellemző módon letagadta, hogy ő találta volna ki a ritka műfajú (rövidítésvicc X parasztvicc) alkotást, amit emberileg amúgy akár meg is lehetne érteni, hiszen:

- Doktor úr, akkor mit csináljak?

- H1N1 almát minden nap!
 

Annyira, de annyira tudtam, hogy hiba volt beszólni a múltkor Té Rolandinhónak, és most meg is kapom érte a méltó büntetést. Vagyis kapjuk, mert szóvicctéren hiszek a kollektív bűnösség elvében. Többszörös Arany Fostalicska-díjas visszatérő ápoltunk most valószínűleg egy Forma-1 futam közben esett transzba.

Sziasztok,

rég hallattam magamról, úgyhogy rögtön három adag agyzsugorítót küldök.

Meg kell hagyni, tényleg szóviccelésre ingerli az embert a Forma-1. Először figyelmetekbe ajánlom a száguldó cirkusz legviccesebb beugró pilótáját, ő nem más mint: Luca Badár.
Ez a kép egyfajta performansz, a szóvicc kategóriáján túl is merészkedik talán.

Aztán itt van a visszavonult csapatfőnök kedvenc étele is. Mégis mi más lenne ez, mint a: Zsántott hús.

Végül - ha már a forma-1 konyhájánál tartunk - mellékelem egy régi, eddig még nem publikált gyöngyszememet. Naná hogy ez a : Gerhard Burger. A menüt a Ger Hard - Drágán add az ételed c. akciófilmben láttam.

Visszatérő üdvözlettel,
Té Rolandinho

Hopphoppá, micsoda fostalicska-klasszikusokra le az ember, ha kicsit lapozgat a levelesládában a "húbazmeg" címkével ellátott levelek között! Dani bő egy hónapos képe következik, én meg nem is tudom, melyik utalhat súlyosabb agysérülésre, a Légy jó mindhaláligot Fekete Pákóval mixelni, vagy nyilaskeresztet vésni egy flakon samponra. A megoldás: Nyilas Vichy pakkot kapott.

Rég volt már igazi klasszik szóvicc a blogon, ezért most ilyenekkel tüntetünk az audiovizuális szóvicckultúra térnyerése ellen.

Péter nyitja a sort exkluzív információkkal Írországból:

Kedves Kálmán,
Tudja-e, mi van a dublini kórház szülészeti osztályának faliújságjára kiírva?
Válasz: Legfrissebb íreink!

Krisztián súlyos biológiai dilemmával küzd:

Ha az embernek van ízlelőbimbója,
akkor a tevének van vízlelőbimbója?

Imi vicce nekem gyanúsan ismerős valami kora nyolcvanas évekbeli Hahota magazinból, de oda se neki:

A híres zeneszerző aznap sokadszor rágyújtana, de felesége rászól,
erre ő bosszankodva eloltja:

- Beethowen, ez a kilencedik Szimfónia!
- Ahh, az öröm oda!

Végül István következik, majdnem külön postot szenteltem a művének, de így talán még durvább lesz a hatása egy kis felvezetéssel:

Mit mondtak a kritikus amerikai befektétesi bankárok, amikor elolvasték Jókai Mór fő művét?

- Goldman Sachs

Lmrck képe sok mindent megmagyaráz Jézus legendás állóképességéről, de én úgy érzem, a kereszténység plusz fitness témakörben azért maradt még bőven kiaknáznivaló, míg a pápa az egész blogot úgy ahogy van, ki nem átkozza, Urbi et Norbi. Ja, a megoldás Krisztus Pilates előtt, de hát ez egyértelmű.

Semminek nincsen értelme, az (aránylag) új trend, a mikroblog is ugyanolyan pestisfészek, mint előtte az üzenőfal, a levlista, a fórum vagy a blog voltak. Mármint szóviccfertőzöttség szempontjából pestisfészek. Önfeledten tumblereztem az éjjel, erre ebbe a rettenetbe botlottam. Magyar fordításban:

Mi lenne, ha Jézus Krisztus testében rengeteg kisebb Jézus Krisztus lenne? Nyilván úgy hívnák, hogy mártírjoska.
 

Honk nem szűkölködik önkritikában és önbizalomban sem: rögtön Arany Fostalicska díjra pályázik a képével. Megérdemli?

(Ja, a megfejtés: ez aztán nem piskóta)

 Ezzel zárul is a hétre a Napi Borzasztó, a hosszú hétvégén nem borzoljuk a kedélyeket. Az súlyos, ha  ennek a leírása közben felmerült előttem, hogyan lehetne ezt képbe folgalni, borzzal, óllal, lyukkal, meg keddi éjjelekkel?

Tessék nekem elhinni, van rutinom az ilyesmihez: twentynine személyében egy új Té Rolandinho, Pázmány Péter és/vagy The Joker cseperedik itt a pusztában a szemünk előtt. Hősünk a múltkori Ang Lee-s rettenet után újra támad, és ez most már nem üzlet, hanem személyes. És vérfagyasztóan rossz. De legalább nem én vagyok a célpontja, hehe. A képen egyébként azt láthatjuk, hogy Szily főz, Szily mosogat, és szilikózis. Azért ráteszek egy híresember taget, vigasztalásképpen.

Oké, elértük a Nirvánát. Tamás képe egyszerűen minden apró részletében tökéletes (ahol a tökéletes alatt azt kell érteni, hogy sokkolóan szar (ahol a szar alatt azt kell érteni, hogy annyira rossz, hogy az már jó (ahol a jó alatt azt kell érteni, hogy fájdalmas))). Felkészültünk? Biztos? A megfejtés: Aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére. Pedig a rétes nagyon jó, katonának az való. Haha. Kár volt kijelölni, mi?

Ha pénteken armageddonnal búcsúztunk a múlt héttől, most nem is tudom, mit mondjak twentynine képére, amivel a hétfő reggelt köszöntjük. Nem mozibuzi olvasóinknak annyit segítek, hogy a bácsi a képen Ang Lee filmrendező, én a magam részéről emiatt egyből arra indultam el a megfejtéssel, hogy valami english lesz. De nem az lett, hanem valami sokkal rosszabb. Kezdek rettegni a Canterbury érsek haragjától, mert a képen az anglikán egyház látható. És ahogy a mailboxunkat elnézem, innen csak süllyedni fogunk egész héten.

Tessék ezt most úgy fogadni, mint töredelmes bocsánatkérés a kora őszi párhetes blogszünetért, vagy ízlés szerint a szörnyű bosszú... ööö... miért is, miért is... legyen a hirtelen hidegre fordult időjárásért, az nem tud visszaszólni. Szóval ötszörös dózis egy adagban, hogy maradjon hétvégére is annak, aki okosan osztja be.

Egy, Blindfish képe a 2010-es talibán operabál slágeréről, ez itt kérem a bálról indítható rakéta.

Második menet, Réka képe (nem tudom, ki hogy van vele, de én mindig különösen elgyengülök, ha azzal szembesülök, mennyire pusztító szóvicceket képes a női agy generálni), a lóverseny-szleng szé kifejezését, a TOTALIZATŐR-t látjuk, és Réka még meg is magyarázza, tetézve ezzel eddigi bűneit: A kislány a rajzon Tót Alíz, aki mint az egyenlőségjel is mutatja maga a tőr

Harmadik menet, az elkövető péká, a téma látszatra videojáték, valójában egy védett vízi madár, a kanalas game, muhaha.

Meglepő fordulattal a divatból már-már kiment szöveges tréfával folytatjuk, Adorján rendkívül gonosz küldeménye jön:

Két ember elmegy egy cirkuszba. Először bemennek egy kártyajóshoz, ám mielőtt az bármit is mondana, egyszerűen kiröhögik. Aztán bemennek a tenyérjóshoz, de mielőtt az bármit is mondana, szintén kiröhögik. Ezután bemennek egy üveggömb-jóshoz, ám mielőtt az bármit is mondana, kiröhögik. Mennek hazafelé, mire megszólal az egyikük:
- Hát, ma is jósokat nevettünk...

Ééés jöhet is a kegyelemdöfés, régi kedvenc képvicckategóriám újabb, csodálatosan gagyi gyöngyszeme, a kóbor kutya. Ha még mindig van itt valaki, annak jó hétvégét.

Szuperexkluzív! Bréking nyúz! Fostalicska! Meg minden!

Miért van az, hogy a Forma-1 annyira durván szóviccelésre ingerli az embert, mint semmi más? Ugye emlékszünk még erre? Meg erre? Vagy erre? Esetleg erre? A sorba szépen illeszkedik Gregorio pályaműve a sportágat váltó finn világbajnokról.

A megoldás természetesen Rajtkőn N, muhaha.

Tsoree az a tipikusan az a szóviccelő, aki nem tudja, mikor kell megállni. Elkezdi, azt mondja:

Hogy hívják a transzplantációra váró alkoholisták donorkereső közösségi oldalát?
Májszpész

És jé, hát ez annyira nem is rossz, már-már elmosolyodik az ember. Itt kéne abbahagyni. De persze nem teszi, hanem folytatja:

Mi az, amit a horgászni kedvelő kiherélt hímnemű juhok vágnak télen a jégre, hogy halat foghassanak?
Ürülék

Ugye? Ugye? Súlyos hiba, de még itt sem veszi észre, hogy elindult a lejtőn, és az egészet még elrontja ezzel:

A fenti képvicc rossznak is béna, a grafika viszont annyira megható, hogy nem bírtam nem kiposztolni. Gratulálok pTr-nek a Paint virtuóz kezeléséhez! A megoldás persze

István "vicce" minden felesleges magyarázgatás nélkül megérteti az emberrel, miért magányosak oly gyakran a pizzán növesztett, boroskólával meghajtott számítástechnikai szakemberek.

régóta dédelgetett szóviccemet borítom agyatokra:
hitech klotyó logfájl?

Újra itt a jól ismert érzés, amikor a puha arcbőr hirtelen összedörzsölődik a kéz durvább, kérges felületével (Mindkettő, azaz mindhárom az enyém, nem pofonról van szó.) Már megint Pázmány Péter készített ki. A mester olyan, mint egy becsiccsentett nagybácsiba oltott óvodás, és mi ezt szeretjük benne. Mostani agyrohasztása rövid, de annál károsabb:

Az űrhajó kapitánya egy erdőben landol, pont egy őz epéjén és azt mondja: Nevem Kirk-özepén állok.

Na most viszont, kínos vagy nem, be kell vallanom, hogy Hancuval tizenöt percig vinnyogtunk Burgonya Béla küldeményén, aztán, mivel a ti förmedvényeiteket olvassuk álló nap, így az agyunk elfolyósodott, képtelenek voltunk eldönteni, hogy ez-e a legjobb kérdés, amit valaha olvastunk. Talán mégsem, de nem lehet messze a csúcstól. Szóval:

Hogy hívják az alacsony növésű szögedi páraembert, aki ásatások helyszínén egy fémdetektorral rég elásott középkori arany után kutat?

(válasz ugrás után)

István ösztönös zseni, jól tudja, mi kell ahhoz, hogy a hallgatóság összeránduljon, mint az egyszeri szocialista, amikor közvéleménykutatót látott. A parasztkiejtős zsáner remekművét hozta létre most, a kép megfejtése egyszerű:

Hahó és jónapot, soha nem volt hosszúságú szünet után ismét adásban a legrosszabb viccek fanatikusai, a comebackhez keresve sem találhattunk volna alkalmasabb tréfakísérletet, mint a magyar képviccelés Dárdai Pálja, az elnyűhetetlen Pázmány Péter iszonyatos grafikáját, ami egyszerre hideglelős és tökéletesen megfejthetetlen, a magyarázat viszont heves borzongást okoz. Na, azért kicsit próbáljátok megfejteni, aztán lehet kattintani vagy gördíteni, íme a megfejtés:

Egy barátom egy római katolikus papi levelezőlistáról eltévedt mailt kapott, benne az alanti csatolt szöveggel. Nem kamuzok, főleg nem viccelek, bármilyen hihetetlen, ezt tényleg így, ebben a formában küldte be egy atya a többieknek, nem csoda, hogy itt tart Mária Országa!

A Tál család

És ne feledkezzünk meg a Tál család még nem említett tagjairól sem, itt van például a két ritkán látott katona fivér Szalu Tál közlegény és Katapul Tál pilóta, akiket Rekru Tál bácsi szervezett be. A gyülekezetünk bizton számíthat a három orvosra Ampu Tál nagybácsira és feleségére Implan Tál nénire. Ők ketten egymásnak segítve mindent megoldanak, mindig van munkájuk.  A főnökük Vizi Tál professzor. Vannak lelkes térítőink is, a tapasztalt Kapaci Tál, az udvarias Invi Tál, a tiszta tekintetű Orien Tál, a kezdő zöldfülű Trak Tál, és az álmodozó To Tál. A fiatal hajadon Koket Tál mielőbb férjhez szeretne menni, de huga Gravi Tál jobban vonzza a fiúkat. Az ateisták minden érvelését Demen Tál bácsi intézi, a demokratikus döntéseket Vo Tál felügyeli. A pénzügyeinket bátran rábízhatjuk a tapasztalt és furfangos Audi Tál-ra. A szépen gondozott kertet és szép növényeket, virágokat Komposz Tál-nak köszönhetjük. A rózsafüzér társulat „titkok” megfelelő időben történő cserélése és más egyházközségekkel fenntartott üzleti kapcsolatunkat Impor Tál és Expor Tál koordinálja. Interpre Tál a bölcs szívesen segít a példabeszédek értelmezésében, amit Anno Tál tüstént lejegyez, a távollévők részére. De sajnos, mint minden családban itt is vannak fekete bárányok, pl: az erőszakos Bru Tál bácsi és fia Me Tál, az áruló Pak Tál, a neveletlen Kompromit Tál, és a nőcsábász Gusz Tál. Próbálják magukkal csábítani Rezisz Tál, Perszisz Tál és Op Tál unokatestvéreiket, de ők ellenállnak a kísértésnek, kitartanak, és a jót választják. Hiába jött a távoli rokon Plán Tál, hogy jó magot ültessen a szívükbe és Diszku Tál hogy megbeszéljék a dolgot, mert a gonoszok pártjára állt Dispu Tál az öreg házsártos. De amikor a Jézus nevében megjelenő Szi Tál, Ros Tál, Szelek Tál figyelmeztetéseit is semmibe vették, akkor Ci Tál beidézte őket a szigorú szúrós tekintetű Inkvizi Tál pátriárkához, és a kiszabott „igazságos” büntetést Adjusz Tál hajtotta végre. Az esetet papírra vetette Dokumen Tál a médiának Reci Tál, és Kommen Tál adta elő. Amint a tévében mindezeket végignézte, kilehelte lelkét a vén Tes Tál aki vagyonát a gyülekezetre hagyta, Isten vezérelje az Ő látására a derék Tált. Ezt a történetet Prezen Tál tanár úr bocsátotta rendelkezésünkre, aki már Kvie Tál-lal a megérdemelt pihenés éveit töltik.
 

Hát talán úgy, mint Crouchy, a kétnyelvű parasztvicc műfajának meghonosítója, aki 12 éven át tanulmányozta a magyar népi öltözködést, mielőtt megalkotta volna főművét, melynek címe

"Tegnap szakadó esőben, biciklipumpálás közben jutott eszembe ez a szóvicc.
megfejtés:" Nem, Petikém, még nem áruljuk el, hanem kivételesen arra kényszerítjük az olvasókat, hogy belenézzenek ebbe a delikát koncertfelvételbe, hátha rájönnek, következésképp borzasztóan megutálnak téged.

Hát így tuti nem lesz Patakiból a magyar Chuck Norris, kedves István, a vicced ugyanis még szent eszközünkből, a fostalicskából is kiesik, olyan csapnivaló, ezzel a Hahota szerkesztőségéből is egyessel küldtek volna haza. Bravó, ha te találtad ki, írj még 3 ilyet más híres emberekkel, és te is híres leszel.

A tizenéves Pataki Attila hazaesik iskolából, és kifakad:

- Anyu! Üres a hűtő! Mit egyek most?!
- Edda Bluest!

Az állatfejű híres gép műfaj instant klasszikusát küldte el nekünk András, biorobotjának neve természetesen

Az iskolakezdés okozta kábulaton csak igazán erős darabok tudnak áttörni, hogy jókedvűen elpusztítsanak pár millió agysejtet. Kolos műve még arcrángást is okozott, de nem a nevetős fajtából. Ha ezt megtudják az Idegenek, nem lennék Kolos helyében. Egyben ez az első útvonalkereső-viccünk, akinek rokonszenves a műfaj, próbálkozzon!

Mellékeltem egy képrejtvényt, ha tetszik, akkor tegyétek ki. :-) Az új szolgáltatás révén már űrlények igénybevételével is utazgathatunk kedvünkre. A megfejtés természetesen az, hogy:

"A cél szentesíti az eszközt"
(A cél Szentes, E.T. az eszköz)